Eredeti cikk
(Világgazdaság, 2009.09.22.)
 Kinnlevőségek. Számos nehézséggel kellett a hazai követeléskezelési piac szereplőinek szembenézniük az idén, hiszen a globális pénzügyi válság következtében ugrásszerűen megnőtt a lejárt követelések száma, miközben a behajtás egyre nehezebbé vált.
„Fokozatosan növekvő ügyátadási tendenciát látunk, ezzel együtt azonban a sikeresség szinte minden területen romlott, párhuzamosan az adósok fizetőképességének a csökkenésével” – adott helyzetképet Thummerer Péter, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (Makisz) elnöke, az EOS KSI Magyarország Inkasszó Kft. ügyvezetője.
Kihívásokban nincs hiány, hiszen idesorolja a növekvő megbízási volument, ám ennél nagyobb feladatnak tekinti a behajtások sikerességének növelését, de legalábbis a csökkenés megállítását. „A követeléskezelő cégek – így a Sigma Zrt. is – kalkuláltak a fizetőképesség romlásával, amelynek mértékét 10 százalékosra prognosztizálták” – mutatott rá Pongrác László, a Makisz alelnöke, a Sigma cégcsoport vezérigazgatója. A várakozásokkal szemben ugyanakkor ez a romlás már az év első negyedében bekövetkezett, a mostani prognózisok éves szinten 20 százalékos lejtmenetről szólnak. Az Intrum Justitia magyarországi vállalatának ügyvezető igazgatója, Felfalusi Péter némely területen ennél is nagyobb, 30 százalékos romlást érzékel a behajtás sikerességében a fogyasztói piacon (nagy értékű, régebbi követelések esetében). Ám ami számára is meglepetést jelentett: mindez nem az első, hanem a második fél évet jellemezte. „A magánszemélyek mostanra élték fel a tartalékaikat” – hangzik a magyarázat. A kereskedelmi cégeknél azonban ennél szerényebb mértékben, 15 százalékkal romlott a behajtás sikeressége, ennek hátterében Felfalusi Péter szerint az húzódik meg, hogy a szegmens a körbetartozások miatt már korábban is „több sebből vérzett”, éppen ezért a problémás ügyfelek száma nem most ugrott meg igazán.
Az idei esztendő egyik tendenciájának tekinthető az is, hogy bár a behajtási munka, a kommunikáció, az alkalmazott eszközök összehangolása területén sok változás történt, jóval nagyobb számú megbízást lesznek kénytelenek jogi úton behajtani a követeléskezelők, mint korábban – emelte ki Thummerer Péter. Jóllehet a piaci szereplők keresik az eszközöket a hatékonyság növelésére, azonban bizonyos tényezők – mint például a megnövekedett törlesztőrészletekből adódó terhek, a munkanélküliség – kívül esnek a kontrolljukon, így azokat inkább kezelni, mintsem megváltoztatni tudják.
Egyre riasztóbb képest mutat a lakossági hitelek szegmense: a követelésbehajtási piacon megnőtt a bankok által átadott ügyek száma, mind nagyobb számban bízzák meg a cégeket fedezetlen áru-, személyi- és folyószámlahitel-tartozások behajtásával, nő a bedőlt lakáskölcsönök értéke és száma is. Ez esetben a követeléskezelők munkája sok megbízó esetében újabb elvárásokkal egészül ki, ilyen például hitelkönnyítő akcióknak az ügyféllel történő megismertetése, elfogadtatása – emelte ki Pongrác László. „Az egyik legsúlyosabb probléma a devizahitelesek megnövekedett terheiből adódott, illetve adódik, hiszen a családi kasszában kevesebb elkölthető jövedelem marad az egyéb tartozások fizetésére, fogyasztásra” – magyarázta a Makisz elnöke, aki szerint az év második felében intenzíven megnő a lakossági hitelek engedményezésének, azaz eladásának volumene. Kedvező fordulatra ráadásul rövid távon aligha lehet számítani, a piaci szereplők szerint 2010 a lakossági piacon a fizetőképesség további romlásával párosul.

Drasztikusan estek a sikerdíjak

Közel felére esett vissza a jutalékok mértéke a követeléskezelői piacon a megbízói nyomás miatt, mely folyamat Thummerer Péter szerint már elért egy veszélyes szintet: ilyen árazás mellett nem lehet eredményes behajtási folyamatot működtetni. Főként, hogy a követeléskezelő cégek bevételei csak drasztikus költségcsökkentéssel hozhatók nullszaldós szintre.
Többek között hatékonyságnöveléssel, a szerződések újratárgyalásával reagálhatnak Felfalusi Péter szerint a követeléskezelők a sikerdíjak esésére, főként, hogy az árbevételük mérséklődését az is „megnyomja”, hogy nőtt a jogi eljárások száma, ezáltal nem tudják olyan gyorsan érvényesíteni jogaikat.
Pongrác László is úgy látja: bár munka lenne bőven, csak a lecsökkent jutalékok mellett nem érdemes, illetve nem szabad bizonyos megbízásokat elvállalni.
Archívum