Devizahitelek: a hektikusan alakuló kamatkondíciók többek számára elviselhetetlen terhet jelentenek

Komoly kihívás előtt áll a hazai követeléskezelési piac, a globális pénzügyi válság miatt a lejárt követelések számának erőteljes növekedését vetítik előre a piaci szereplők mind a lakossági szegmensben, mind az üzleti szférában, miközben a behajtás egyre nehezebbé válhat.

„A követeléskezelők számára akkor kedvező a helyzet, ha nő a megbízásaik száma, s ha ezt egy az aktuálishoz képest változatlan vagy akár javuló gazdasági környezetben érik el” – fogalmazott Thummerer Péter, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (Makisz) elnöke, az EOS KSI Magyarország Inkasszó Kft. ügyvezetője. „Éppen ezért egy gazdaságilag kedvezőtlen hangulatú környezetben, a csökkenő reáljövedelmek, a devizahiteleknél fellépő árfolyamkockázat miatt, növekvő adósságterhek mellett a behajtások számának növekedésével azok sikeres kezelhetősége akár fordítottan is arányos lehet” – véli a szakember, aki egyébként bízik abban, hogy az EU és Amerika, illetve a további érintett államok – akár globális, összehangolt – intézkedései rövidesen megnyugvást hozhatnak. A céljuk ugyanis nem csupán az aktuális jelenségek orvoslása, hanem egy előremutató, fenntartható szerkezeti átalakítás elindítása, egyfajta XXI. századi „New Deal”, máskülönben a későbbi, hasonló vagy krónikusabb válságok lehetősége előre kódolva lesz.
„Mindazonáltal az elkövetkező időszak több szempontból is kihívás elé állítja a piaci szereplőket. A lakossági ügyfelek kinnlevősége növekszik, ebből következően az átadott ügyek száma és értéke is jóval nagyobb lesz az eddigi mértéknél” – latolgatja a várható fejleményeket Pongrác László, a Makisz alelnöke, a Sigma cégcsoport vezérigazgatója, aki az emelkedés mértékét 20-30 százalékra teszi. „Ez a tendencia egyértelműen a banki szektorban jelentkezik, a devizahitelek mögötti igen nagy kilengést jelző kamatkondíciók elviselhetetlen terhet fognak jelenteni az ügyfelek számára, éppen ezért a devizaalapú kölcsönök bedőlési száma jóval több lesz, mint a forintalapú hiteleké” – magyarázza. Hasonló várakozást fogalmazott meg Felfalusi Péter, az Intrum Justitia magyarországi vállalatának ügyvezető igazgatója is, mondván: kevesebben tudnak majd hitelhez jutni, amelyből eddig az adósságaikat is törleszteni tudták, miközben a munkanélküliség terén is komoly növekedéssel kell számolni. Ezek pedig a behajthatóság visszaesését vetítik előre – magyarázta. Szerinte ezt a hatást tovább erősíti, hogy a felvett devizahiteleket a bankok már csak magasabb kamatszint mellett tudják majd refinanszírozni. A forint várható gyengülése is a törlesztőrészleteket fogja emelni, s a kettő együttes hatása akár 30 százalékkal is megdobhatja a havi kiadásokat, és ez már jelentős szeletet hasít ki a háztartások költségvetéséből. Ezen tendenciára reagálva a bankok óvatossága is erősödni fog, s mint Pongrác László rámutatott: olyan követeléskezelési gyakorlatot folytatnak majd, amely megelőző lépéseket is tartalmaz.

A bedőlések számát tekintve nagymértékű növekedésre számít Felfalusi Péter, s hozzátette: most már a jelzáloghitelek piaca sem „ússza” ezt meg. A bankok mellett ugyanakkor várakozása szerint a többi szolgáltatónak (közüzemi, távközlési cégek) is arra kell számítani, hogy jövőre romlik a fizetési hajlandóság. Az elkövetkező esztendő első fele már komoly emelkedést hozhat ezen a téren az Eye Watch üzleti csoport kommunikációs vezetője, Morva Gábor szerint; a kedvezőtlen gazdasági környezet hatására ugyanis a hitelek törlesztéséhez szükséges összegek előteremtése sokak számára egyre nagyobb erőfeszítést jelent. Kérdés azonban, hogy a kormányzat miként reagál a kialakult helyzetre. Mint Thummerer Péter fogalmazott, érdeklődéssel várja az előre beharangozott intézkedés tervét a devizahitelesek esetleges tehernövekedésének enyhítésével kapcsolatban, hiszen ez jelentősen meghatározhatja az e körbe tartozó adósok s a hiteleik kezelésének lehetőségeit és szükségességét. VG

A jövőben többen ütemezhetik át hitelkonstrukciójukat
A cégek követeléskezelési stratégiái több tekintetben is módosulhatnak a Makisz elnöke szerint. Így a lejárt tartozások minél korábbi, külső partner által történő kezelésbe vonására, az esetlegesen nem fizetőkkel szemben a jogi eljárások számának növekedésére, a korábbi hitelkonstrukciók kiváltására, átütemezésére lehet számítani.

Mindazonáltal Thummerer Péter szerint a legnagyobb kihívást a behajtás sikerességének fenntartása, illetve fokozása jelentheti a szövetség tagjai számára.
Ez csak úgy valósítható meg, ha a megbízói kör is elfogadja, hogy a magas színvonalú követeléskezelési szolgáltatások fenntartása érdekében elengedhetetlen egy meghatározott árszint működtetése. Ez azért is okozhat problémát, mivel – mint Pongrác László fogalmazott – egyre inkább jellemző lesz a költségtakarékosság, a megnövekedett ügyszám mellett csökken a honorárium vagy a jutalék mértéke.
Mindemellett a várakozások szerint a konkurenciaharc is megnő a követeléskezelési cégek között.

Archívum