Magyarországon a kilencven napon túli követeléseknek csak a két százalékát adják ki behajtónak a vállalkozások.

A  nemfizetés vagy késve fizetés komoly kockázatot jelent a gazdasági élet valamennyi szereplője számára. Sokatmondó ugyanis, hogy hazánkban a számlákat – az Intrum Justitia European Payment Index felmérése alapján – átlagosan 45,1 napra fizetik ki, ebből 16,3 a késedelmes napok száma; bár igaz, ez az adat csak a ténylegesen kifizetett számlákon alapul. A jelenlegi gazdasági környezet minden szereplőjét kedvezőtlenül érinti a romló fizetési morál, a kis- és középvállalati szektor piacérzékenysége pedig még intenzívebb – fogalmaz Pongrác László, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (Makisz) alelnöke, a Sigma cégcsoport vezérigazgatója. Minden költségcsökkentő elemet és árbevétel-növelő tényezőt erősen át kell gondolniuk – folytatta –, éppen ezért kiemelten fontos lenne számukra, hogy a kiszámlázott árbevételüket határidőre befizessék, és kinnlevőség-állományuk meghatározó mértékben csökkenjen; a hosszabb ideje piacon lévő cégek számára pedig az, hogy több lábon álljanak. A kkv-szegmens kedvezőtlen helyzetére mutat rá az Intrum Justitia legutolsó felmérése, miszerint a megkérdezett társaságok 71 százaléka feszes likviditási helyzetben van, 30 százaléka pedig kijelentette, hogy súlyos likviditási hiánnyal küszködik.

A tapasztalatok szerint jól kidolgozott belső-külső kinnlevőség-kezelési folyamata még mindig csak kevés cégnek van, ám úgy tűnik, egyre több az érdeklődő. Emelkedésről tanúskodnak a tavalyi számok is: a lakossági (fogyasztói) területen 12, a vásárolt követelések vonatkozásában 30, míg a céges területen 43 százalékos a bővülés üteme 2006-hoz képest, követelésértékre vetítve. Az okok között valószínűsíthetően a gazdasági környezet is tetten érhető, de fontos az is, hogy egyre több vállalkozás ismeri fel a külső partner bevonásában rejlő lehetőségeket, előnyöket – hangsúlyozta Thummerer Péter, a Makisz elnöke, az EOS KSI Magyarország Inkasszó Kft. ügyvezetője. Az Intrum Justitia értékesítési igazgatója, Majorosi Gyöngyvér arról számolt be, hogy azon vállalatok, akik már dolgoznak együtt követeléskezelő céggel, az idén megnövelték az együttműködés volumenét. Vagy úgy, hogy csökkentették a kivételek körét, vagy azáltal, hogy előrébb hozták a követeléskezelő cég bevonásának idejét. Az idei évtől az Intrum Justitia bevezette a garantált eljárásszinteket, ezek segítségével minden ügyfelük minden időpillanatban pontosan tudja, hogy mi az, amit a követeléskezelő a behajtás érdekében tesz vagy éppen tenni készül. Az Eye Watch üzleti csoportnál egyelőre nem érzik az érdeklődés növekedését; mint Morva Gábor kommunikációs vezető mondta: miközben a társaságok saját tartalékaik felélése során kinnlevőségeik rendezésének szükségszerűségét is egyre inkább bőrükön érzik, az eszközök kiválasztásában továbbra is a belső erőforrások igénybevétele mellett döntenek.
A statisztikai adatok mindenesetre nem túl biztatók: az Európai Unió nyolcszázalékos átlagához képest jelenleg Magyarországon a vállalatok a 90 napon túli követeléseknek csak két százalékát adják ki behajtónak. Ebből fakadóan nem is olyan meglepő arány – jegyezte meg Majorosi Gyöngyvér –, hogy a pénzügyi vezetők átlagosan munkaidejük 14 százalékát fordítják erre a tevékenységre, a vállalatok egyharmadánál pedig a vezetők munkaerejét már elég jelentősen leköti mindez. Ezt emelte ki Thummerer Péter is, mondván, általános tapasztalat, hogy a behajtással foglalkozó pénzügyi részleg ideje, energiája sok más egyéb feladatra fordítódik, ebből fakadóan a követelések kezelése esetlegessé válhat. A követeléskezelés sok esetben az egyetlen reális út Morva Gábor véleménye szerint is ahhoz, hogy a vállalkozások kinnlevőségeik csaknem egészéhez, illetve rosszabb esetben annak egy részéhez hozzájussanak. A saját próbálkozások ugyanis a tapasztalatok szerint csak azokban az esetekben célravezetők, amikor az adóssal megbízható partneri viszony áll fenn.
A követeléskezelési szolgáltatást már akkor is érdemes igénybe venni, ha viszonylag „friss” követelésről van szó, azaz a 90 napos határidőn túli lejárathoz képest nem túl régi – tanácsolja Pongrác László, hozzátéve: a Sigma az ilyen időtartamú és nem nagyon nagy értékű (1–10 millió forint közötti) követelésbehajtásában komoly sikert ér el. Az is fontos szempont, hogy a követelés elismert és dokumentált legyen; ebben az esetben ugyanis a tapasztalatok alapján 60 százalék feletti sikerarány várható. Thummerer Péter is úgy véli, a halasztott fizetéssel dolgozó cégeknek célszerű minél korábban követeléskezelőt bevonni, elsősorban a nem vitatott tartozások esetén. A néhány napos késedelem még könnyen lehet adminisztratív hiba, de 1-2 hétnél tovább már semmi esetre sem szabad várni a profi behajtás megkezdésével – javasolja az Intrum Justitia értékesítési igazgatója. A tartozások mértéke és a keletkezés óta eltelt idő nagyságrendje alapvetően meghatározza, hogy érdemes-e egy adott üggyel követeléskezelő céghez fordulni, vagy sem – mondta Morva Gábor. A tapasztalatok szerint a 150-200 ezer forint alatti kinnlevőségek esetén gyakran a felmerülő költségek miatt válik kérdésesé a megtérülés. VG
Archívum