ALAPSZABÁLY

 
Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége

(MAKISZ)

A Szövetség az üzleti információt szolgáltató, a követeléskezeléssel
foglalkozó és esedékes (work out) követelésvásárló vállalkozások szakmai,
érdekképviseleti fóruma.

1. A Szövetség megnevezése és székhelye

Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége
(MAKISZ)

A Szövetség székhelye: 1053 Budapest, Kossuth L. u. 7-9.

2. A Szövetség célja

A Szövetség fő céljai:

a) az üzleti információszolgáltatás, a követeléskezelés és esedékes (work
out) követelésvásárlás területén dolgozó cégek tevékenységének elősegítése
és szakmai támogatása,

b) közreműködés a szakma jogi hátterének biztosításában, igények
felmérésében,

c) a Szövetség tagjai közötti kollegiális együttműködés és szakmai megértés
ápolása,

d) folyamatos tájékoztatás és szakmai tanácsadás a tagok és ügyfeleik
részére,

e) a gazdasági élet szereplői üzleti kockázatának csökkentése, az üzleti
vállalkozások védelme,

f) törekvés a tagok és az ügyfelek közötti vitás kérdések megoldására,

g) törekvés a felmerülő szakmai kérdések feldolgozására, a szakmai érdekek
képviselete a nyilvánosság előtt, és kapcsolattartás más Szövetségekkel,
egyesületekkel, alapítványokkal és érdekképviseleti- vagy érvényesítő
fórumokkal, hatóságokkal, állami- és kormányzati szervekkel,

h) az Etikai Kódex betartása és betartatása,

i) a szakma társadalmi megbecsültségének megteremtése,

j) a hitelezővédelem elvének érvényre juttatása, aktív részvétel a törvény-
és jogalkotói előkészítő munkában, adósok részére oktatás és megfelelő
tájékoztatás nyújtása, együttműködés garanciáinak kidolgozása.

A Szövetség a céljait közcélú és közhasznú tevékenység keretében is
elláthatja. A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem végez

3. A Szövetség tagsága

a.) A Szövetségen belül háromféle jogállású tagság létezik:

a) rendes tagság,
b) pártoló tagság,
c) előtagság.

b.) A tagsági viszony keletkezése és feltételei:

A Szövetség rendes tagja lehet bármely bejegyzett jogi
személy, akinek a főtevékenysége az üzleti információszolgáltatás, a
követeléskezelés vagy esedékes (work out) követelésvásárlás és a
tevékenységének végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel
rendelkezik, továbbá aláveti megát a jelen Alapszabály és az Etikai Kódex
rendelkezéseinek és megfelel a jelen Alapszabály követelményeinek.

Üzleti információszolgáltatás alatt az üzleti döntés előkészítéshez,
döntéshozáshoz, partnerminősítéshez, céginformációhoz és egyéb, az ügyfelek
fizetési szokásaikhoz kapcsolódó, mindenkori hatályos adatkezelési
szabályoknak megfelelő adatgyűjtést, feldolgozást, tárolást és közlést
magába foglaló tevékenységet kell érteni.

Követeléskezelés alatt a megbízási jogviszony keretében, vagy saját jogon
végzett kintlévőség kezeléssel és igényérvényesítéssel kapcsolatos
tevékenységet kell érteni.

Követelésvásárlás alatt az esedékes, késedelmes és akár kétes követelések,
kintlévőségek visszkereset nélküli megvásárlásával és kezelésével
kapcsolatos tevékenységet kell érteni. Nem tartozik a jelen tevékenység
hatálya alá a folyó/finanszírozási faktoring tevékenység végzése.

A Szövetség pártoló tagja lehet bármely bejegyzett jogi
személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb társaság, egyéni
vállalkozó, magánszemély, alapítvány, egyesület, szövetség, aki a Szövetség
céljaival egyetért, és azokat támogatja.

A Szövetségben előtagságot nyerhet bármely bejegyzett jogi
személy, aki a Szövetség rendes tagjává kíván válni és előtagságát az
elnökség jóváhagyta. Az előtagság legalább a megválasztástól számított 1
évig, legfeljebb 2 évig terjedhet.

A tagfelvételről az elnökség dönt, egyszerű szótöbbséggel.

A Szövetség tagja csak olyan fent rögzített személy lehet, aki:

a) jogszabálynak megfelelő számviteli rend, valamint nyilvántartási rend
szerint működik,

b) akinek a működése rövid és hosszú távon stabilis és kiszámítható,

c) a tevékenysége végzésére alkalmas technikai, informatikai, személyi,
adatvédelmi és műszaki biztonsági feltételekkel rendelkezik,

d) rendelkezik a saját belső ügymenetét és működését átfogó
folyamatleírásokkal, azok ellenőrzését lehetővé tevő eljárásokkal,
ügyviteli rendszerekkel és szabályzatokkal,

e) rendelkezik felelősségbiztosítással,

f) áttekinthető és szabályozott a működése, és üzleti folyamatainak
ellenőrizhetőségét támogató szervezeti felépítéssel és ügyviteli
támogatással rendelkezik,

g) vezető tisztviselője pénzügyi, közgazdasági, jogi, kereskedelmi, vagy
megfelelő felsőfokú képzettséggel rendelkezik,

h) főtevékenység, vagy stratégiai szinten nem foglalkozik személy- és
vagyonvédelmi szolgáltatással,

i) jó üzleti hírnévnek örvend.

 

c.) Tagok jogai:

Minden rendes tag jogosult a képviseletre jogosult vezető tisztségviselője,
vagy munkavállalója útján a Szövetség választott szerveiben tisztség
viselésére, jogosult továbbá részt venni a Szövetség taggyűlésén, és azon
felszólalni, illetve szavazati jogot gyakorolni. Minden tagot egy szavazat
illet meg.

Pártoló tag és előtag a Szövetség szerveibe nem választható és nem
választhat, őket szavazati jog nem illeti meg, a döntéshozatalban nem
vehetnek részt, a taggyűlésen pedig csak tanácskozási joggal vehetnek
részt

Az előtagsággal rendelkezők kötelesek, a pártoló tagok pedig jogosultak –
arra vonatkozó taggyűlési határozat alapján kötelesek – a Szövetség
céljaihoz anyagilag is hozzájárulni, tagdíjat fizetni. Az előtagsággal
rendelkezők és a pártoló tagok által fizetendő tagdíj mértéke nem
haladhatja meg a rendes tagi hozzájárulás összegét. Pótbefizetésre az
előtagsággal bíró tag csak a rendes tagokkal együttesen kötelezhető.

A Szövetség szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat
megsemmisítése iránt bármely tag – a különleges jogállású tag csak
érintettsége esetén -, a határozat tudomására jutásától számított harminc
napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat
végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag
kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék
hatáskörébe tartozik.

d.) Tagok kötelezettségei

A tagok szakmai tevékenységük során kötelesek a Szövetség Alapszabályában
és Etikai Kódexében előírt kötelezettségek betartására és a taggyűlés által
előírt tagdíj határidőre történő megfizetésére és a vállalt és/vagy
taggyűlés által felosztott feladatok aktív ellátására. A tagok nem
veszélyeztethetik a Szövetség céljának megvalósítását.

A tagok kötelesek forgalmuk volumenére vonatkozó (minden év március 31.-ig
történő, és az előző év adatait tartalmazó) adatszolgáltatásra az e célra
elfogadott és alkalmazott táblázat kitöltésével és határidőre történő
visszaküldésével, valamint évente további – legfeljebb – három alkalommal
az Elnökség felhívása alapján, az abban megjelölt módon és időben
teljesítenek adatszolgáltatást.

e.) Tagdíj:

A Szövetség tevékenységével kapcsolatos kiadások fedezésére a tagok az
adott naptári évre vonatkozóan tagdíjat kötelesek fizetni, melynek alapját,
mértékét és meghatározásának elveit az alábbiak szerint a taggyűlés
határozza meg. A Szövetséghez naptári éven belül csatlakozó tag arányos
tagdíj fizetésére köteles, ¼ éves elszámolással, mely során az első
megkezdett ¼ évre teljes tagdíj fizetendő.

A tagdíjat a tagok kötelesek határidőre megfizetni. Ennek elmaradása esetén
a késedelmes tag felszólítást kap hátraléka rendezésére, és ha a
felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül tartozását nem rendezi, az
általa fizetendő teljes tárgyévi és azt követő éves tagdíj mértéke a
kétszeresére emelkedik. Ha a tag a felszólítás kézhezvételét követő 45
napon belül tartozását nem rendezi tagdíjtartozását, úgy a tag tagsági
viszonya a tagdíj elmaradásának rendezéséig, de legfeljebb 6 hónapra
felfüggesztésre kerül, mely tartama alatti tagdíjfizetési kötelezettsége
változatlanul fennáll. Amennyiben a felfüggesztés ideje alatt sem rendezi tagdíjtartozását, a tagsága megszűnik, amely esetén a kétszeres
mértékű tagdíjtartozással azonos összegű kötbérfizetési kötelezettség is
keletkezik, a törlésének közzétételének napjával.

A taggyűlés az egyes tagok nettó árbevétele alapján a Szövetség
költségvetési tervei figyelembevételével kétszintű tagdíjat állapíthat meg.
A fizetendő tagdíj mértéke azonban nem érinti a tagok által a taggyűlésen
gyakorolható szavazati jogok számát.

A tagdíj késedelmes, vagy meg nem fizetésének fenti következményei az
adatszolgáltatási és/vagy az aktív közreműködési kötelezettségét nem
teljesítő tagok esetében is alkalmazhatók, amennyiben a mulasztás
megszüntetésére vonatkozó felszólítás ellenére a mulasztás továbbra is
fennmarad.

Abban az esetben, ha a Szövetségen belül egyazon cégcsoportból több
gazdálkodó szervezet is tagi jogviszonnyal bír és magukat egy
cégcsoportként jelölik meg, úgy a tagdíj- és pótbefizetési kötelezettségnek
a cégcsoportba tartozó vállalkozások egyetemlegesen kötelesek eleget tenni.
Ez esetben a cégcsoport – függetlenül a tagjait képező vállalkozások
számától – köteles a tagdíj- és pótbefizetésre, valamint rendelkezik
egyetlen szavazattal és egy főt jelölhet tisztségviselőnek. Cégcsoport
alatt tagok azokat a gazdálkodó szervezeteket értik, amelyek magukat akként
jelölik meg, és közvetett vagy közvetlen módon legalább 25% arányban azonos
tulajdonosi körbe tartoznak, vagy egymást legalább ilyen arányban
tulajdonolják.

f.) Tagság megszűnése:

A Szövetségben betöltött tagság megszűnik:

a) kilépéssel adott tárgyév végére,

b) a tag megszűnésével,

c) a tagsági díj kiegyenlítésének és a kötelező adatszolgáltatás, aktív
közreműködési kötelezettség teljesítésének 3/d pontban leírt késedelme,
vagy nem teljesítése esetén,

d) kizárással, amennyiben a tag az Alapszabályban, vagy Etikai Kódexben
leírt, illetve a Szövetség taggyűlése által meghatározott kötelezettségének
nem tesz eleget. A kizárás tárgyában a Jogi- és Etikai Bizottság
előterjesztése alapján a taggyűlés dönt, mellyel szemben az érintett tag a
döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat
jogorvoslatért.

A már befizetett tagdíj vagy annak arányos része nem követelhető vissza
abban az esetben sem, ha a tagsági jogviszony megszűnik.

A kilépő tagot az adott tárgyévre vonatkozó tagdíj- és erre vonatkozó
taggyűlési határozat alapján pótbefizetési kötelezettség terheli.

4. A Szövetség szervei, feladatai

a.) A taggyűlés

A Szövetség legfőbb szerve a taggyűlés. Az éves rendes taggyűlés minden év
I. negyedévében kerül megtartásra. Rendkívüli taggyűlés akkor hívandó
össze, ha azt a tagok legalább 25 %-a írásban – a napirendi javaslatok
egyidejű közlésével – az elnökségtől kéri. A rendkívüli taggyűlés
összehívását az elnökség is kezdeményezheti. Az összehívásról és a
taggyűlés helyének és pontos idejének meghatározásáról az elnökség dönt.

A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagoknak legalább 51 %-a
jelen van, és részt vesz a határozatok meghozatalában. Ha a taggyűlés nem
volt határozatképes, akkor a megismételt taggyűlés az eredeti napirenden
szereplő kérdésekben, a jelenlévő rendes tagok számától függetlenül
határozatképes, ha a fentiekről a tagokat a meghívóban már előre
tájékoztatták. A megismételt taggyűlés az eredeti – határozatképtelenség
miatt elmaradt – taggyűlés időpontját követően 8 napon belüli időpontban
kell megtartani, amely időpontját az eredeti taggyűlés meghívójában kell
megjelölni.

A taggyűlés határozatait a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű
többségével hozza, szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek
tekintendő.

A taggyűlés elektronikus úton is lefolytatható, amennyiben a rendes tagok
75 %-a plusz egy fő részt vesz a folyamatban, azaz írásban értékelhető
módon szavaz (igen, nem, vagy tartózkodik). Az elektronikus lefolytatáshoz
az is szükséges, hogy a tagok személyazonossága az igénybe vett
elektronikus úton megfelelően igazolható, dokumentálható legyen, amelynek
tekintendő a tag által megadott e-mail címre történő kézbesítés. Az
elektronikus szavazás során a szavazásra bocsátott kérdést és a megadható
válaszokat (elektronikus szavazólapot) az összes rendes tag részére
egyidejűleg kell megküldeni, a szavazatok beérkezésére pedig előzetesen
írásban megjelölt jogvesztő időpontot kell kitűzni, mely nem lehet rövidebb
az elektronikus szavazólap kiküldésének napját követő nap 23:59 percénél,
és nem lehet hosszabb az elektronikus szavazólap kiküldésének napját követő
5. munkanap 23:59 percénél. Az elektronikus szavazás eredményét a határidő
lejártát követően 2 munkanapon belül ki kell hirdetni elektronikus úton és
a Szövetség hivatalos honlapján. Az elektronikus szavazás jogszerűségéért
Titkári pozíció léte esetén a Titkár, hiányában az Elnök felel.

Az Alapszabály elfogadásához, módosításához, valamint a Szövetség
tisztviselőinek megválasztásához és e funkcióból történő visszahívásához a
határozatképes taggyűlés szavazatainak 3/4-es többsége szükséges. A
Szövetség megszűnéséhez, vagy más önkéntes alapon szerveződő non-profit
formában működő szakmai szervezettel történő egyesüléséhez, vagy abba
történő beolvadásához a határozatképes taggyűlés szavazatainak ugyancsak
3/4-e szükséges. A szavazások írásban, titkosan történnek.

A taggyűlés hatáskörébe tartozik:

a) a Szövetség, az Elnökség, valamint a Jogi- és Etikai Bizottságéves
költségvetésének, vagy költségvetési fejezeteinek a meghatározása,
b) a Szövetség Alapszabályának megállapítása, illetve módosítása,
c) az Elnökség és a Jogi és Etikai Bizottság (JEB) tagjainak megválasztása
és visszahívása,
d) a Szövetség munkájának éves tevékenységéről szóló beszámoló
megtárgyalása és elfogadása az Elnök beszámolója alapján,
e) a Szövetség legfontosabb feladatainak, az Elnökségi tevékenység
kereteinek a következő taggyűlésig történő meghatározása,
f) döntés minden olyan kérdésben, amelyet a jogszabály vagy az Alapszabály
a taggyűlés hatáskörébe utal,
g) döntés a Szövetség más szervezettel való egyesülésről, abba való
beolvadásáról, feloszlatásáról, továbbá ilyen esetben vagyona további
sorsának meghatározásáról,
h) az Etikai Kódex elfogadása,
i) az éves tagdíjrendszer és tagdíj mértékének megállapítása, pótbefizetés
és egyéb fizetési kötelezettség meghatározása,
j) a hirdetési és reklámtevékenységgel összefüggésben egy évnél hosszabb
időre szerződések jóváhagyása, módosítása és megszüntetése, döntés
mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály a kizárólagos hatáskörébe
utal.

b.) Az Elnökség és az Elnök

A Szövetség munkáját két taggyűlés között a taggyűlés által 3 évre
választott Elnökség irányítja. Az Elnökség legalább 3, de legfeljebb 7
tagból áll.

Az Elnökség tagjait a taggyűlés választja meg. Az Elnökségi tagságra
történő jelöléseket a taggyűlést megelőzően 30. napig kell írásban az
Elnökséghez eljuttatni, amely azokat a taggyűlést megelőző 15. nappal
összesítve küldi meg a Tagoknak. A Szövetség Elnökét a taggyűlés által
megválasztott Elnökségi tagok maguk közül többségi szavazással választják 3
éves időtartamra.

Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. A
határozatait az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség
esetén az Elnök szavazata dönt.

Az Elnökségi ülést az Elnök hívja össze, melyről szóló meghívót annak
tervezett időpontját legalább 5 munkanappal megelőzően kell minden
Elnökségi tag részére igazolható módon kézbesíteni. Ha a szabályszerűen
összehívott Elnökségi ülés nem volt határozatképes, akkor a megismételt
Elnökségi ülés az eredeti napirenden szereplő kérdésekben, a jelenlévő
Elnökségi tagok számától függetlenül határozatképes, ha annak időpontjáról
az Elnökségi tagokat a meghívóban előre tájékoztatták. Előzetes
tájékoztatás hiányában a megismételt Elnökségi ülést a meghiúsult Elnökségi
ülést követő 3. munkanapon kell azonos helyen és időpontban megtartani.

Az Elnökségi ülés összehívását az Elnöknél bármely Elnökségi tag, vagy
Szövetség jelen alapszabály 4. pontjában rögzített bármely tisztviselője
jogosult kezdeményezni.

Az Elnökség jogosult a határozatait Elnökségi ülés megtartása nélkül,
elektronikus úton (e-mail útján) is meghozni, amennyiben abban legalább 7
tagú Elnökség esetén 5 Elnökségi tag, 6 tagú Elnökség esetén 4 Elnökségi
tag és 5 vagy annál kevesebb számú Elnökség esetén 3 Elnökségi tag írásban,
értékelhető módon szavaz (igen, nem, vagy tartózkodik). Az elektronikus
szavazás során a szavazásra bocsátott kérdést és a megadható válaszokat
(elektronikus szavazólapot) az összes Elnökségi tag részére egyidejűleg
kell megküldeni, a szavazatok beérkezésére pedig előzetesen írásban
megjelölt jogvesztő időpontot kell kitűzni, mely nem lehet rövidebb az
elektronikus szavazólap kiküldésének napját követő nap 23:59 percénél, és
nem lehet hosszabb az elektronikus szavazólap kiküldésének napját követő 2.
munkanap 23:59 percénél. Az elektronikus szavazás eredményét a határidő
lejártát követően 1 munkanapon belül ki kell hirdetni. Az elektronikus
szavazás jogszerűségéért Titkári pozíció léte esetén a Titkár, hiányában az
Elnök felel.

Az Elnökség a fenti szabályok keretein belül a saját ügyrendjét, valamint
az egyes Elnökségi tagok jogait és kötelezettségeit, általuk alkotott
szekciók hatáskörét külön Szervezeti és Működési Szabályzatban (SZMSZ)
határozhatja meg.

Minden olyan kérdésben, melyet az Alapszabály vagy jogszabály nem utal a
taggyűlés hatáskörébe az Elnökség dönt.

A Szövetséget az Elnök egy személyben, míg az Elnökség további tagjai közül
kijelölt két elnökségi tag együttesen jogosult képviselni. A Szövetség
törvényes és aláírásra jogosult képviselője az Elnök, akadályoztatása
esetén pedig a felhatalmazott két Elnökségi tag.

Az Elnökség feladatai:

a) a taggyűlés összehívása,
b) a Szövetség gazdálkodásáról szóló éves beszámoló elkészítése,
c) a költségvetés összeállítása és a taggyűlés elé terjesztése,
d) évente egyszer írásos beszámoló készítése a Szövetség munkájáról és
ennek a taggyűlés elé terjesztése,
e) a tagfelvétel a tagok véleményének figyelembevételével, tagnyilvántartás
vezetése,
f) a taggyűlés határozatának végrehajtása,
g) elfogadott költségvetés végrehajtása,
h) döntés a Szövetség gazdálkodásával kapcsolatos kérdésekben,
i) döntés a Szövetségi kapcsolatok kérdésében,
j) döntés a Szövetség belső ügyeiben és a JEB általános ügyrendi és
költségvetési kérdéseiben,
k) a JEB ügyrendjének elfogadása,
l) bankszámlanyitás és annak megszűntetése.

Megszűnik az Elnökségi tagság:

a) a 3 év lejártával,
b) a tag által delegált képviselő visszahívásával,
c) lemondással,
d) az elnökségi tag halálával,
e) az őt delegáló tag Szövetségi tagságának megszűnésével,
f) az őt delegáló tagban a munkaviszonyának, vagy vezető tisztségviselői
jogviszonyának megszűnésével.

Kötelező visszahívni azt az Elnökségi tagot, akivel szemben, illetve az
általa képviselt társasággal szemben a Szövetség Etikai és Jogi Bizottsága
tárgyéven belül 3 alkalommal elmarasztaló határozatot hoz. Az Elnökség
szükség szerint, de legalább negyedévente tart ülést és határozatairól a
tagokat értesíti. Ha az Elnökség létszáma 3 fő alá csökken, az Elnökség
kiegészítésére taggyűlést kell összehívni.

Az Elnökség tagjai munkájukat – ellentétes taggyűlési határozat hiányában –
térítés nélkül végzik.

Az Elnök feladatai, jogai és kötelezettségei:

a) az Elnökségi ülések előkészítése, összehívása,

b) a taggyűlés összehívása az Elnökség által jóváhagyott napirendi
pontokkal,

c) a Szövetség gazdálkodásáról szóló éves beszámoló előkészítése,

d) a költségvetés összeállítása és az Elnökség elé terjesztése,

e) évente egyszer írásos beszámoló készítése a Szövetség munkájáról és
ennek az Elnökség, majd a taggyűlés elé terjesztése,

f) a tagi nyilvántartás vezetése, vezettetése esetén ellenőrzése,

g) a taggyűlési és Elnökségi határozatok végrehajtása és végrehajtatása,

h) bankszámla feletti rendelkezés,

i) a Szövetség képviselete harmadik személyekkel és hatóságokkal szemben,

j) a Szövetség nevében szerződések megkötése, jogok érvényesítése és
kötelezettségek vállalása.

c.) A Jogi és Etikai Bizottság (JEB)

A taggyűlés 3 évre Jogi és Etikai Bizottságot választ. A Jogi és Etikai
Bizottság legalább 3, de legfeljebb 5 tagból áll. A Jogi és Etikai
Bizottság tagjává a tagok által delegált képviselők közül azok a személyek
választhatók, akik megfelelő szakmai tudással rendelkeznek, és jó hírnévnek
örvendenek. Ha a Jogi és Etikai Bizottság tagjának személye vagy
vállalkozása (melynek tagja, képviselője, munkavállalója) ellen etikai
eljárás folyik (összeférhetetlenség), a tag a panasz elbírálásában nem
vehet részt. A Jogi és Etikai Bizottság tagjai maguk közül választanak
elnököt, aki megbízatása 3 évre szól. Összeférhetetlenség miatt és/vagy a
Jogi és Etikai Bizottság 3 fő alá csökkenése esetén a halaszthatatlan
döntéshozatalban az Elnökség saját tagjai közül kijelölt tag vesz részt a
szavazásban.

Ha a Jogi és Etikai Bizottság létszáma 3 fő alá csökken, úgy kiegészítésére
taggyűlést kell összehívni.

A Jogi és Etikai Bizottság elkészíti a Szövetség Etikai Kódexének
tervezetét és a taggyűlés elé terjeszti megvitatás és elfogadás végett.

A Jogi és Etikai Bizottság feladata a tagok, adósok és hitelezők
bejelentéseit és panaszait kivizsgálni, azokban állást foglalni. A Jogi és
Etikai Bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen
van. A határozatait a Jogi és Etikai Bizottság többségi döntéssel hozza. Ha
a Jogi és Etikai Bizottságnak szavaznia kell valamely ügyben, és valamely
tag tartózkodása esetén szavazategyenlőség adódik, akkor az elnök szavazata
duplán számit. Döntése ellen a taggyűléshez lehet fordulni 15 napon belül.
A taggyűlés döntését bármely tag – a különleges jogállású tag csak
érintettsége esetén – a tudomásra jutásától számított harminc napos
jogvesztő határidőben megtámadhatja. A perindítás a határozat végrehajtását
nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a
határozat végrehajtását felfüggesztheti.

A Jogi és Etikai Bizottság az ügyrendjét saját maga határozza meg és az
Elnökség fogadja el.

A Jogi és Etikai Bizottság folyamatosan figyeli a követeléskezelést és
információszolgáltatást érintő jogszabály-alkotási terveket. Kialakítja az
egyes jogszabálytervezetekkel kapcsolatban álláspontját, mely álláspontot
szükség szerint az Elnökség és a taggyűlés elé terjeszt.

Megszűnik a Jogi és Etikai Bizottsági tagság:

a) a 3 év lejártával,
b) a tag által delegált képviselő visszahívásával,
c) lemondással,
d) a tag tagi jogviszonyának megszűntével,
e) a tag által delegált képviselő halálával,
f) a tag megszűnésével.

d.) A Tiszteletbeli Elnök

A taggyűlés – az általa meghatározott időre – Tiszteletbeli Elnököt
választhat, aki az Szövetség társadalmi képviseletét látja el, és
tevékenységét társadalmi megbízatásként végzi. A Szövetség Tiszteletbeli
Elnöke nem jogosult az Szövetség képviseletében kötelezettségeket vállalni,
vagy jogokat szerezni.

e.) A Titkár

A taggyűlés által elfogadott költségvetési keretek között az Elnökség
2/3-os többséggel Szövetségi Titkárt alkalmazhat.

A Titkár feladata a Tagság rendszeres informálása, az Elnökség és az Etikai
és Jogi Bizottság munkájának koordinálása, az írásos jogi és szakmai
anyagok elkészítése és a tagsághoz való eljuttatása, a kommunikációs és PR
stratégia meghatározása, valamint minden olyan feladat, amellyel az
Elnökség és az Elnök megbízza.

A Titkár az Elnökség által megállapított díjazásban részesül. A
Szövetségben Titkári funkció betöltése nem kötelező.

A Titkár megbízása határozatlan időre szól, akit az Elnökség 2/3-os
többséggel tárgyév végére hív vissza.

5. A Szövetség gazdálkodása

A Szövetség a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját
vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a Szövetség
tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A Szövetség
gazdasági-vállalkozási tevékenységet kizárólag kiegészítő jelleggel végez.

A Szövetség a vagyonát elsődlegesen a tagdíjakból, valamint a másodlagos
gazdálkodási tevékenysége keretében szerzi.

 

6. A Szövetség megszűnése

A Szövetség megszűnik:

a) egy másik egyesülettel egyesüléssel (összeolvad, beolvad),
b) feloszlása esetén,
c) feloszlatása esetén,
d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság
megszünteti vagy megállapítja megszűnését,
e) ha fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti,
f) és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.

A Szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén – a hitelezői igények
kielégítése után – a megmaradt vagyont a tagok között egyenlő arányban fel
kell osztani.

A Szövetség az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil
szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény
alapján működik a békés úton el nem dönthető kérdésekben a székhelye
szerinti bíróság illetékes.

Budapest, 2015. március 25-től érvényes és hatályos

Archívum